A pálinkáról
A pálinka igazi hungarikum, mely egyszerre jelképezi évszázadok hagyományát és tapasztalatát, valamint a modern kori ízlés és technológia fejlődése révén előálló magas szintű fogyasztói követelményeket. Hála a napjainkban is zajló „pálinkaforradalomnak", ez az ital ma már nem azonos azokkal a rossz ízű, szúrós szagú, ki tudja, miből készült pancsolmányokkal, melyek még nem is olyan régen szinte kizárólagosak voltak.
A pálinka fogalmát a 2008. évi LXXIII. törvény definiálja - ez alapján csak a Magyarországon megtermelt gyümölcsből és szőlőtörkölyből, egyéb színező, ízesítő, vagy édesítőanyag hozzáadása nélkül, Magyarországon készült, minimum 37,5 alkoholfokú párlat nevezhető pálinkának. Vagyis minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka – utóbbi cím elnyeréséhez az előzőekben említett szigorú feltételeket kell teljesítenie a nedűnek. Egyszerűen fogalmazva: a pálinkának Magyarországon termett gyümölcsből, Magyarországon kell készülnie – s ez utóbbiba nem csak a lepárlás folyamata, de a feldolgozás teljes vertikuma, így a cefrézés és a palackozás is beleértendő. Épp ezért nem nevezhető pálinkának a narancs-, vagy éppen banán párlat – hiszen ezek a gyümölcsök nem Magyarországon termettek, hiába történt itt a cefrézés, lepárlás, palackozás folyamata. S hasonlóképp: hiába termett Magyarországon a gyümölcs, ha lepárlására már egy másik országban kerül sor, szintén nem hozható pálinka néven forgalomba.
Fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon jelenleg háztartásonként évente legfeljebb 50 liter 86 fokos (vagy 86 liter 50 fokos) pálinka főzethető adómentesen. Az ezt meghaladó mennyiség után a jövedéki törvény szerint adót kell fizetni.
A pálinka elnevezés uniós védelmet élvez. Ehhez kapcsolódóan terjedt el az az anekdota, hogy az anno, a pálinka szó használatáért küzdő magyar diplomácia a román nyelv értelmező szótárát is felhasználva ért el győzelmet Brüsszelben, abban ugyanis ez áll: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital." Ezzel a mondattal, az anekdota szerint, a kérdés el is dőlt, és csak Magyarország használhatja a pálinka kifejezést. (Valamint kivételként még négy osztrák tartomány – ők azonban kizárólag csak kajszibarackból készített párlat esetén.)
Napjainkra számos hazai pálinka-fajta kiemelt, uniós földrajzi eredetvédelmet is kapott. Így 2021. március 25-étől uniós oltalom alatt áll a "Vasi vadkörtepálinka" is. Emellett a következő hazai párlatok rendelkeznek még uniós eredetvédelemmel: törkölypálinka, göcseji körtepálinka, békési szilvapálinka, gönci barackpálinka, kecskeméti barackpálinka, szabolcsi almapálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka, nógrádi borzag pálinka, sárréti kökénypálinka, nagykunsági szilvapálinka, nagykunsági birspálinka, madarasi birspálinka, homokháti őszibarack pálinka, sárréti kökénypálinka, és a nagykörűi cseresznyepálinka. (Az eredettvédett élelmiszerek aktuális listája itt érhető el: https://ec.europa.eu/agriculture/eambrosia/geographical-indications-register/)